Advertising

Home Repülős, Helikopteres és Űrhajós játékok Szuperhősös játékok Lányos játékok Rajzfilmes játékok Rajzfilmek

Mágnesvasút Japánban: a Csúó Sinkanszen

Mágnesvasút, Csúó Sinkanszen, nagysebességű vonat, Sinkanszen, új vasútvonal

A második világháborúban vereséget szenvedett Japán, és az 1964-ben rendezett olimpiai játékokkal mutatta meg a világnak, hogy az ország talpra állása és megerősödése megtörtént és lassan újra a világ élvonalába kerülnek. Az ötkarikás játékokkal egy időben indult meg a közlekedés az 515 km hosszú újépítésű, normál nyomtávolságú nagysebességű vasútvonalon Tokió és Oszaka között.
A vasútvonal és a rajta közlekedő gyors motorvonatok nagyon híresek. A Japánban a nagysebességű személyszállítás rendkívül fontos, a nagyvárosok között szinte percenként közlekednek a 8 vagy 16 kocsis 600-1200 férőhelyes vonatok, ám az igények még gyakran így is meghaladják a kapacitásokat. A Tókaidó korridor mellett él Japán lakosságának 40%-a, az ipari termelés 70%-át e térségben állítják elő, és a nemzeti jövedelmük 60%-át is itt termelik meg.

A vonal a világ egyik, legforgalmasabb csak személyszállításra épült vasútvonala. 1964-es megnyitása és 2012 között összesen 5,3 milliárd utas vasutat repülőgép vagy a személygépkocsi helyett. Utasforgalma a megnyitás évében mért 61 ezer fő/napról 2012-re már napi 391 ezerre főre nőtt. A vonatok kezdeti sebessége 210 km/h volt, melyet apránként egészen 270 km/h-ig növeltek.
Ám hiába érik egymást a vonatok, hiába növelik a sebességet, a kapacitás még mindig kevés, ezért a vonalat üzemeltető vasúttársaság a bővítés helyett inkább egy teljesen új vasútvonal megépítéséről döntött. A Csúó Sinkanszen rövidebb lesz, mint elődje, a vonatok legnagyobb sebessége pedig a tervek szerint 505 km/h lesz!

A bővítés másik fontos oka, hogy a régi Sinkanszen-vonal már 50 éves, a hidakon, viaduktokon, hosszú alagutakon át vezetett vasútvonal már megérett a felújításra, pótlására már most gondolni kell.
Az új vasútvonal nem a hagyományos vasúti technológiával épül majd meg, hanem mágneses lebegtetést alkalmaz. A pályába szerelt nagyméretű elektromágnesek a pálya felett lebegtetik a szerelvényt, melynek így már kerekei sem lesznek. Ha nincsenek kerekek, nincs súrlódás sem, így a pálya is kisebb karbantartást igényel és az energiafelhasználás is kedvezőbb lesz. Mindezek mellett a vonatok sebességének szinte csak a légellenállás szab határt.

Mint ahogy idősebb testvérénél sem, itt sem lehetséges szintben keresztezni a vonalat, helyette hidak és alagutak épülnek majd. Komoly probléma itt is a kompatibilitás kérdése, hiszen az új vonal szigetüzemként kénytelen majd működni saját állomásokkal és járművekkel. Ez a probléma már több, ígéretesnek tűnő közlekedési eszköz halálát okozta.
A sűrűn beépített Japánban nincs sok hely már egy újabb vasútvonalnak, ráadásul az alkalmazott minimum 8000 méter sugarú ívek miatt is lehetetlen lenne a felszínen megépíteni, ezért szinte az egész a föld alatt, alagútban épül meg.


hirdetés


képek